A borderline személyiségzavar egy olyan pszichés zavar, mely kora gyermekkorban fejlődik ki, és ezáltal a személyre hosszútávon jellemző sajátosságokat alakít ki. Fő jellemzője az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, az akár egy napon belül is igen változékony hangulat. Ez az érzelmi hullámvasút nemcsak a hozzátartozóknak, de magának a borderline személyiségzavarral diagnosztizált személynek is rendkívül megterhelő.
A szorongás az élet természetes velejárója, a külső-belső körülményekhez való alkalmazkodás egyik fontos tényezője. Ha azonban nem egy konkrét ok miatt alakul ki, hanem látszólag minden kiváltó ok nélkül, és tartósan, az egyén életminőségét, napi aktivitását rontva áll fenn, már nem segíti az alkalmazkodást. Ilyenkor a szorongás mértéke magas és kórosnak tekintjük.
A depresszió a XXI század egyik leggyakoribb betegsége, minden negyedik nőt és nyolcadik férfit érint élete során legalább egyszer. A WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) előrejelzése szerint, ha a jelenlegi növekedés nem változik, 2030-ra a depresszió lesz a tartós munkaképesség-csökkenés leggyakoribb oka az egész világon. Ma Magyarországon a depresszió a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka.
A pánikrohamok és a pánikbetegség két különálló, mégis összetartozó jelenség gyűjtőfogalmai.
A pánikroham tulajdonképpen egy szorongásos roham megnevezése, jellegzetes tünetek fennállása esetén. A kialakuló szorongás jelentős szenvedéssel, bizonytalansággal jár, rontva az életminőséget, a mindennapi aktivitást.
Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a pánikrohamok rendszeresen, havonta legalább négy alkalommal előfordulnak, általában kiváltó ok nélkül. Bizonyos helyzetekben természetes reakció a pánikroham, de ilyenkor ismert a kiváltó ok, és nem ismétlődik rendszeresen.
A pánikroham okait nem ismerjük pontosan, de biológiai és pszichológiai tényezők kombinációjáról lehet szó.