A szorongásos betegségek egyik formája a viszonylag enyhe, de tartósan fennálló, állandó szorongással, aggodalmaskodással járó generalizált szorongás zavar (GAD). Ebben az esetben a szorongásnak nincs konkrét tárgya, hanem valójában egy állandóan jelenlévő szorongásos, aggodalommal teli állapotról van szó, melynek kontrollálása az érintett számára nehézséget okoz. Túlzott aggodalom és szorongás, feszült várakozás jelenik meg számos eseménnyel vagy tevékenységgel kapcsolatban, (lehet ez például munkahelyi vagy iskolai teljesítmény is), de közös benne, hogy ezek az érzések a napok nagy részében jelen vannak.

Jellemző erre a betegségre, hogy a beteg már nem emlékszik mikor érezte magát utoljára igazán felszabadultan. Egymást követik a szorongásos gondolatok és érzések, ha az egyik végre időlegesen elmúlna, rögtön ott van helyette egy újabb, következő, így mondhatjuk, hogy állandósul az állapot még akkor is, ha jobb periódusok követik a rosszabbat.

A generalizált szorongásnak vannak egyéb tünetei is a szorongás érzésén kívül?

A generalizált szorongás tünetei nemcsak pszichések lehetnek, hanem fizikálisak is, természetesen egyénenként változhatnak, de a gyakran előforduló közös tünetek a következők lehetnek:

  • nyugtalanság, aggodalmaskodás
  • koncentrálási zavar
  • alvászavar
  • szédülés
  • heves szívdobogás
  • verejtékezés
  • emésztési zavarok
  • fáradékonyság
  • izomfeszülés
  • türelmetlenség.

Mitől alakulhat ki a generalizált szorongás?

A generalizált szorongás okai nem tisztázottak pontosan, de a kutatások szerint biológiai és pszichológiai okok kombinációja állhat fenn. Ezek a következők lehetnek:

  • A genetikai öröklődés az esetek 20 %-ában fordul elő, amikor az érintett elsőfokú rokonai között is akadtak, akik hasonló betegségben szenvedtek, szenvednek.
  • Szerepet játszhat az agy érzelmeket és viselkedést szabályozó területeinek az izgalmi állapota és az agyi ingerület-átvivő molekulák szükséges mennyiségének, arányának a megváltozása (szerotonin, noradrenalin).
  • Az élet korábbi, korai szakaszaiban elszenvedett traumákvagy tartós, súlyos stresszállapotok hajlamosítanak a betegségre.
  • Kialakulásához hozzájárulhat a kóros, tartós alkohol- és/vagy drogfogyasztás.
  • Előfordulhat, hogy a generalizált szorongás krónikus testi betegségek mellett jelenik meg.

A felsorolt és azonosítható okok mellett sokaknál minden kimutatható ok nélkül is kialakul a betegség.

A generalizált szorongásra jellemző, hogy:

  • a szorongás nem uralható a beteg által
  • tartós stresszforrása
  • a mindennapi aktivitást negatívan érinti
  • a beteg túlzott szorongással reagál a mindennapi élet szokásos nehézségeire, akaratlanul is felnagyítja őket, megoldhatatlannak érezve azokat.

Hogyan tudom uralni a generalizált szorongást? Van rá gyógymód?

A GAD hosszú távon fennálló (krónikus) pszichiátriai betegség, de számos kezelési forma létezik, mellyel a tünetek enyhíthetők, sőt a beteg tünetmentesen élhet.

A kezelés középpontjában a szorongás csökkentése áll, és ennek eredményeképpen a beteg életminősége jelentősen javul.

A tünetekkel felkeresheti a háziorvosát, vagy a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban is jelentkezhet, ahol pszichiáter szakorvos állítja fel a végleges diagnózist, és határozza meg a terápia menetét.

A kezelés első lépcsője általában pszichoterápiás jellegű. A különféle pszichoterápiás módszerek közül a szorongásos betegségek esetén a kognitív viselkedésterápia (angol rövidítése: CBT) bizonyult a leghatékonyabbnak. A kognitív viselkedésterápiát általában pszichológus biztosítja, heti egy alkalommal 15-20 héten át, majd havonta utánkövetés is indokolt. A terápia során a beteg együttműködése, motivációja elengedhetetlen, mivel a pszichoterápiás kezelés nem csak az egyes terápiás alkalmakra szorítkozik, hanem a beteg házi feladatot kap a két ülés közötti időszakra. Ezen a módon a beteg megtanulja a szorongáshoz kapcsolódó gondolatokat, érzéseket átértékelni és a helyzeteket kezelni. Ez biztosítja a szükséges pozitív változásokat a szorongás leküzdéséhez.

A pszichoterápiás módszerek közül bizonyítottan hatékony még az interperszonális terápia, valamint a tudatos jelenléten alapuló (mindfulness) terápia is, illetve kiegészítésképpen, a szorongás csökkentésére relaxációstechnikákat (elsősorban autogén tréninget) is alkalmaznak.

A pszichoterápiás ellátás mellett bizonyos esetekben (pl. ha a szorongás szintje túlzottan magas, és a pszichoterápia csak részlegesen segít) gyógyszeres kezelést is kezdeményez a kezelőorvos. Fontos megjegyezni, hogy függőséget okozó szorongásoldók, nyugtatók alkalmazását már nem javasolják a különféle terápiás irányelvek, legfeljebb alkalomszerűen, akut szorongás esetére, vagy maximum néhány hétig.

Generalizált szorongás zavarban is, a többi szorongásos betegséghez hasonlóan, az antidepresszívumok egy csoportja bizonyult a leghatékonyabbnak. Ezek előnye, hogy hatásukat hosszú távon is megőrzik (nem alakul ki hozzászokás), és nem okoznak függőséget. Hatásuk azonban csak rendszeres, kúraszerű szedés során alakul ki, általában 4 hét után, ezért fontos a beteg jó együttműködése a kezeléssel, és a gyógyszer pontos szedése.

A gyógyszeres terápia választása esetén a kezelőorvos elmagyarázza a gyógyszerek hatásait, esetleges mellékhatásait, és a beteggel egyetértésben kezdi el a kezelést. Kezdetben sűrűbben (2-4 hetente) szükséges megbeszélni a kezelés és gyógyulás folyamatát, majd a hatás beálltával ritkábban is elég ellenőrző vizsgálatokra elmenni.

A generalizált szorongás a fenti módszerekkel jól kezelhető, a beteg életminősége javul és visszanyeri betegsége előtti pszichés állapotát.