Önsegítő lehetőségek

2017. ápr. 06.

Van kivel megbeszélni a problémáit? – Gondolatok a bizalmas kapcsolatok funkcióiról, jellemzői és időbeni alakulása

A személyes kapcsolatok több szempont alapján csoportosíthatók: legegyszerűbb a kapcsolat erőssége szerinti felosztás: vannak a közeli, ún. „erős”, és a távolabbi, „gyenge” kötelékek. Azokat a személyes kapcsolatokat tekintjük erősnek, akikkel bensőséges, bizalmas a viszony, akikkel kölcsönösen meg lehet osztani a pozitív és negatív érzelmeket, akikkel nehéz élethelyzetben támogatják egymást, azaz akikkel biztonságban érzi magát az egyén. Ők jellemzően a közeli családtagok (társ, gyermek, testvér, szülő), illetve a legjobb/ legközelebbi jó barátok. Nélkülük nincs társadalmi integráció, és nélkülük nem beszélhetünk egy összetartó, és szolidaritáson alapuló közösségről sem.

2017. ápr. 06.

„Biztos kellemetlen lenne neki beszélni erről...” – tudjuk-e kezelni a krízishelyzeteket?

„Nem akarom zavarni, nem akarom terhelni…” „Biztosan kellemetlen lenne neki most beszélnie erről a szörnyűségről…” Ugye ismerősek ezek a mondatok?  

Megtudjuk, hogy egy ismerősünk halálos betegséggel küzd, hogy a barátaink válnak, hogy a szomszédunk elvesztette a munkáját... 

2017. ápr. 06.

Mit tehetünk szorongásaink leküzdése érdekében?

A szorongásgondolatok, érzelmek és testi tünetek képében egyaránt megjelenik. A szorongás testi jelei közé tartoznak a következők: szívdobogás, verejtékezés, hideg-meleg hullámok, kapkodó légzés, remegés, gyomor- és hasi görcsök, izomfeszülések, amelyek akár fejfájást és mellkasi fájdalmat is okozhatnak. Mint látható, ezek a tünetek könnyen összetéveszthetőek súlyos betegségek tüneteivel, ezért még ijesztőbbek lehetnek, és tovább növelhetik a szorongást. A szorongás a stressz leggyakoribb tünete, sokszor a kettő nem is választható el egymástól, ezért amit a következőkben írunk, a stresszre éppen úgy igaz, mint a szorongásra.