A bipoláris zavar (régebbi neve mániás-depressziós pszichózis) a hangulatzavarok közé sorolható betegség, melyet az emelkedett, mániás és a nyomott. depressziós hangulati állapotok váltakozása jellemzi.
Az enyhe kényszeres jelenségek mindennapi velejárói életünknek. Kivel ne fordult volna elő, hogy visszafordult ellenőrizni, hogy az ajtót bezárta-e vagy elzárta-e a vízcsapot. Van azonban, aki ezt a műveletsort ötvenszer is elismétli, mégis tovább szorong, hogy esetleg elárasztja a lakást a nyitva hagyott vízcsapból kiömlő víz. Ez utóbbi a kényszerbetegség súlyosabb formája.
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) az életet vagy fizikai épséget súlyosan veszélyeztető események (traumák) átélését követően alakulhat ki. A poszttraumás stressz zavarra fennállása olykor nem is annyira egyértelmű, hiszen a tünetekkel vagy nem is fordulnak szakemberhez, vagy csak a panaszokról folytatott részletes beszélgetés kapcsán bukkan elő az az esemény, ami kiválthatta a zavart.
A borderline személyiségzavar egy olyan pszichés zavar, mely kora gyermekkorban fejlődik ki, és ezáltal a személyre hosszútávon jellemző sajátosságokat alakít ki. Fő jellemzője az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, az akár egy napon belül is igen változékony hangulat. Ez az érzelmi hullámvasút nemcsak a hozzátartozóknak, de magának a borderline személyiségzavarral diagnosztizált személynek is rendkívül megterhelő.
A szorongás az élet természetes velejárója, a külső-belső körülményekhez való alkalmazkodás egyik fontos tényezője. Ha azonban nem egy konkrét ok miatt alakul ki, hanem látszólag minden kiváltó ok nélkül, és tartósan, az egyén életminőségét, napi aktivitását rontva áll fenn, már nem segíti az alkalmazkodást. Ilyenkor a szorongás mértéke magas és kórosnak tekintjük.