A Norvég Alap HU12-0002-PP3 „Módszertani, strukturális és kapacitásfejlesztés a lakosság mentális egészségfejlesztésére irányuló beavatkozások támogatására” című projekt egyik fő eredményterméke a hat járásban élő lakosság mentális egészségi állapotáról, valamint az azt befolyásoló tényezőkről szóló helyzetelemzés és Problématérkép elkészítése volt. A Problématérkép vizsgálta a járásokban élők mentális egészségével összefüggő mutatókat, az azt befolyásoló szocio-demográfiai rizikó- és védő tényezőket, valamint a kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét és kapacitásadatait.
A bipoláris zavar (régebbi neve mániás-depressziós pszichózis) a hangulatzavarok közé sorolható betegség, melyet az emelkedett, mániás és a nyomott. depressziós hangulati állapotok váltakozása jellemzi.
Az enyhe kényszeres jelenségek mindennapi velejárói életünknek. Kivel ne fordult volna elő, hogy visszafordult ellenőrizni, hogy az ajtót bezárta-e vagy elzárta-e a vízcsapot. Van azonban, aki ezt a műveletsort ötvenszer is elismétli, mégis tovább szorong, hogy esetleg elárasztja a lakást a nyitva hagyott vízcsapból kiömlő víz. Ez utóbbi a kényszerbetegség súlyosabb formája.
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) az életet vagy fizikai épséget súlyosan veszélyeztető események (traumák) átélését követően alakulhat ki. A poszttraumás stressz zavarra fennállása olykor nem is annyira egyértelmű, hiszen a tünetekkel vagy nem is fordulnak szakemberhez, vagy csak a panaszokról folytatott részletes beszélgetés kapcsán bukkan elő az az esemény, ami kiválthatta a zavart.