Adatgyűjtés
A minél átfogóbb és hitelesebb kép érdekében az adatokat egyrészt már meglévő adatbázisokból (Központi Statisztikai Hivatal, Állami Egészségügyi Ellátó Központ stb.), másrészt helyi szakemberekkel készült interjúk elemzéséből merítettük.
1. Szocio-demográfiai mutató
A mentális betegségek szempontjából legjelentősebb háttértényezőnek tekinthető mutatók: családi állapot, iskolai végzettség, munkanélküliség részletes elemzésre kerültek valamennyi járás kapcsán. Az elvált és özvegy családi állapot, a munkahely elvesztése és a tartós munkanélküliség, valamint az alacsony iskolai végzettség rizikótényezői a mentális betegségeknek. Ezzel szemben a házas családi állapot, a vallásosság a támogató munkahelyi környezet és a széleskörű társas támogató rendszer ismert védenek bennünket a lelki betegségekkel szemben.
2. Mentális egészség mutatók
Mivel a projekt kiemelt szakmai területei a demencia, a stressz és a hangulatzavarok (depresszió) voltak, a Problématérkép összeállítása során a demencia, a szorongásos és hangulatzavarok, valamint az alkohol és öngyilkossági kísérlet miatt kórházi kezelésben részesülő betegek számát vizsgáltuk. A mentális betegségekkel összefüggő halálozási mutatóként a túlzott alkoholfogyasztással összefüggő halálozási adatokat és a szándékos önártalom miatti halálozás adatait vizsgáltuk.
Az alábbi táblázat mutatja be a fentiekben felsorolt mentális betegségek miatt hospitalizált betegek számát 100.000 lakosra vetítve az egyes járásokban és országosan, a 2015-ös évből. A táblázat alapján elmondható, hogy a Baktalórántházai és a Csongrádi járásban jóval meghaladja az országos arányt az ilyen jellegű problémák miatt kórházi kezelésben részesülők aránya.
|
|
Mentális betegség miatt hospitalizált betegek száma |
Mentális betegség miatt hospitalizált betegek száma, 100.000 lakosra vetítve |
Lakosságszám |
|
Baktalórántházai |
333 |
1 702,45 |
19 560 |
|
Csongrádi |
159 |
701,65 |
22 661 |
|
Edelényi |
145 |
418,99 |
34 607 |
|
Hatvani |
180 |
351,93 |
51 146 |
|
Siófoki |
187 |
353,95 |
52 833 |
|
Szentgotthárdi |
52 |
349,23 |
14 890 |
|
Járások összesen |
1 056 |
539,61 |
195 697 |
|
Országos összes |
46 663 |
473,45 |
9 856 000 |
1. táblázat: Az összes mentális betegség miatt hospitalizált betegek száma járásonként, 2015
Forrás: ÁEEK
A túlzott alkoholfogyasztás miatti halálozást járásonként bemutató ábra alapján jól látszik, hogy ugyanebben az évben az alkohollal összefüggő halálozási ráta az Edelényi, a Szentgotthárdi és a Siófoki járásokban emelkedik az országos érték fölé.
1. ábra: Alkohollal összefüggő halálozási ráta járásonként, 2015.
Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=WNH
A befejezett öngyilkosságokat tekintve az adatok a Csongrádi járásban élők kiemelt veszélyeztetettségére hívják fel a figyelmet. Az egyes járásokban az alábbi arányok rajzolódtak ki 100.000 főre vetítve
2. ábra: Befejezett öngyilkossági ráta járásonként, 2015.
Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=WNH
A szakemberekkel készült interjúk eredményei
A Problématérkép során valamennyi járásban problémarangsort készítettünk az ott dolgozó szakemberekkel készült interjúk alapján. Az interjúk során a leggyakrabban megnevezett problémák az alábbiak voltak:
- Mentális egészségre vonatkozó ismeretek, információk hiánya: Ami azt jelenti, hogy a lakosság nincsen tisztában azzal, hogy milyen tünetek jellemzőek pl: a depresszióra, mikor szükséges orvoshoz fordulni mindenképp, mit nevezünk krónikus stressznek.
- Alacsony egészségtudatosság: az egészséges életmóddal, a lelki és testi betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek hiánya.
- A mentális betegséggel járó megbélyegzés, negatív attitűd, tabu: a lelki betegségekkel kapcsolatos távolságtartó, elutasító hozzáállás, mely miatt az érintettek nehezen kérnek segítséget, hiszen (helytelenül) negatív kép él bennük az ilyen kórképekkel kapcsolatban.
- Munkanélküliség: a jövedelem hiánya, a társadalmi funkció elvesztése negatív hatással van a mentális egészségre.
- Alkoholizmus, dohányzás, kábítószerhasználat: ezek az önkárosító magatartásformák a stresszel és a konfliktushelyzetekkel való megküzdés problémáira, hiányosságaira hívják fel a figyelmet.
- Társas kapcsolatok és támogatás hiánya, elmagányosodás: támogató kapcsolatok nélkül megnő az esélye a lelki betegségek kialakulásának.
- Hiányzó szolgáltatások (szakellátás), szakemberhiány: A segítségre szorulók nem tudnak megfelelő szakmai ellátást elérni, kevés a lelki egészséggel foglalkozó szakember, és ők is túlterheltek.
- Hosszú várakozási idő: egy krízishelyzetbe került személy tünetei a hosszú előjegyzés ideje alatt rosszabbodhatnak.
- Az igénybe vehető szolgáltatásokkal kapcsolatos információk hiánya: a járásban élők (sokszor szakemberek is) nincsenek tisztában a segítséget nyújtó ellátó helyekkel. Sokszor helyben nem elérhetők a szolgáltatások és felkeresésük/megközelítésük anyagilag megterhelő és nehézkes.