A személyes kapcsolatok több szempont alapján csoportosíthatók: legegyszerűbb a kapcsolat erőssége szerinti felosztás: vannak a közeli, ún. „erős”, és a távolabbi, „gyenge” kötelékek. Azokat a személyes kapcsolatokat tekintjük erősnek, akikkel bensőséges, bizalmas a viszony, akikkel kölcsönösen meg lehet osztani a pozitív és negatív érzelmeket, akikkel nehéz élethelyzetben támogatják egymást, azaz akikkel biztonságban érzi magát az egyén. Ők jellemzően a közeli családtagok (társ, gyermek, testvér, szülő), illetve a legjobb/ legközelebbi jó barátok. Nélkülük nincs társadalmi integráció, és nélkülük nem beszélhetünk egy összetartó, és szolidaritáson alapuló közösségről sem.
„Nem akarom zavarni, nem akarom terhelni…” „Biztosan kellemetlen lenne neki most beszélnie erről a szörnyűségről…” Ugye ismerősek ezek a mondatok?
Megtudjuk, hogy egy ismerősünk halálos betegséggel küzd, hogy a barátaink válnak, hogy a szomszédunk elvesztette a munkáját...
A szorongásgondolatok, érzelmek és testi tünetek képében egyaránt megjelenik. A szorongás testi jelei közé tartoznak a következők: szívdobogás, verejtékezés, hideg-meleg hullámok, kapkodó légzés, remegés, gyomor- és hasi görcsök, izomfeszülések, amelyek akár fejfájást és mellkasi fájdalmat is okozhatnak. Mint látható, ezek a tünetek könnyen összetéveszthetőek súlyos betegségek tüneteivel, ezért még ijesztőbbek lehetnek, és tovább növelhetik a szorongást. A szorongás a stressz leggyakoribb tünete, sokszor a kettő nem is választható el egymástól, ezért amit a következőkben írunk, a stresszre éppen úgy igaz, mint a szorongásra.