A telefonos segítségkérés elsőre idegennek tűnik. Hogyan és milyen helyzetben tud segíteni?
A telefon megjelenésével megszületett a lehetősége az olyan segítségkérésnek/nyújtásnak, amely egyrészt távolról elérhető, másrészt anonim. Ez a két jellemzője tette lehetővé, hogy a lelki segítségnyújtást kiterjessze egy addig nehezen vagy nem elérhető területre. A segélyhívó vonalak létfontosságú forrásokat tesznek elérhetővé, különösek azok számára, akiknél az öngyilkossági rizikófaktor magas. Ezen szolgáltatások továbbá anonim, magas szintű bizalmon alapuló érzelmi támaszt nyújtanak azoknak, akik éppen az életük valamelyik területét érintő krízisen mennek keresztül. A segélyhívó vonalak azonnali támaszt nyújtanak személyes vészhelyzetek esetében, ahol ilyenkor az öngyilkossági gondolatok, illetve az azokkal kapcsolatos hajlam igen gyakori. Az öngyilkossági válság megszakítható ezzel az anonim típusú segítségnyújtással, ezért számos országban az ilyen jellegű szolgáltatás részét képezi a nemzeti öngyilkosság-megelőző stratégiának. A segélykérő szolgáltatások sok esetben egy általános, érzelmi, mentális nehézségekkel foglalkozó segítségvonallá alakultak át az idők során.
Magyarországon is működik lelki elsősegély szolgálat? Ki fogadja a hívásokat? Hogyan zajlik egy hívás?
A lelki elsősegély szolgálatok öngyilkosság-megelőzés, illetve az öngyilkossági cselekmények pszichológiai eszközökkel történő kezelése, krízisintervenció és válságkezelés, mentálhigiénés prevenciós, tanácsadó, lelki „elsősegély-nyújtó” tevékenység - sajátos eszközökkel és módszerekkel - telefonon át. Magyarországon, a 116-123 lelki elsősegélyvonalat működtető Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (LESZ) 18 tagszervezeténél közel hatszáz önkéntes dolgozik az ország különböző pontjain, ezek közül hat 24 órás szolgálat. A LESZ 30 éves pályafutása alatt 2,5 millió hívást fogadott. A lelki elsősegély telefonok létrehozásának eredeti célja az öngyilkosságok megakadályozása, az öngyilkossági krízisben történő segítségnyújtás volt, de a hívások döntő többsége ma már nem olyan személyektől érkezik, akik véget akarnak vetni az életüknek.
A lelki elsősegély szolgálatok önkéntes alapon indultak, azaz a telefonhívásokat egy kiválasztási folyamaton átment és képzéseken részt vett önkéntesek fogadják. Általában az önkéntességnek nem feltétele a szakirányú végzettség, azonban a megfelelő attitűd, a segítés szándéka és képessége (empátia, figyelem) alapfeltétel.
A hívást a segítségkérő kezdeményezi. A hívó úgy beszélhet a képzett, értő hallgatóval, hogy nem köteles feltárni, ki ő, mások előtt nem kell felvállalnia, hogy segítségre szorul. Ez sok esetben, elsősorban a férfiak számára jelent nagy előnyt. A férfiak – nem csak Magyarországon – hagyományosan kevésbé kérnek segítséget, főleg lelki problémák esetén. Erősen tartja magát az a tévhit, hogy aki erős (=férfi!), az egymaga le tudja küzdeni a nehézségeket, lelki gondokat. A LESZ hívásainak azonban csaknem a felét férfiak kezdeményezik, mutatva, mekkora szükség van arra, hogy segítséget kapjanak anélkül, hogy mások előtt ezt fel kelljen vállalniuk. De emellett sajnos a nők esetében is gyakori, hogy a mentális szakember segítsége stigmatizál, ezért elutasítják. Az anonimitás számukra is előny. Krízishelyzetben előfordul, hogy külső segítség hívása szükséges, ez azonban csak a hívó hozzájárulásával lehetséges, ha megmondja, hol, merre található.
Milyen helyzetben lehet hívni a lelki elsősegély szolgálatot?
A hazai telefonos lelki elsősegély szolgálatot, a 116-123-at a többi országhoz hasonlóan elsősorban az öngyilkossági krízisben történő segítség nyújtására, a krízis azonnali elhárítására, az elsősegélyre hozták létre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak akkor ajánljuk vagy keressük, hívjuk fel mi magunk, amikor csupán egy vékony hajszál választ el egy súlyos tettől. A lelki elsősegélyszolgálat a fentiekkel összhangban nem csupán a krízisben, hanem annak megelőzésében, a prevencióban is jelentős szerepet tud és akar vállalni. Hogy mi mennyire szorulunk rá az elsősegélyre, egy kis értő meghallgatásra, vagy csupán társaságra lenne szükségünk – ezt a telefon végén ügyelők meg tudják ítélni, és ennek megfelelően segítenek hallgatással, az erőforrásaink, kapcsolataink feltérképezésével, ösztönzéssel. A 116-123, azaz a lelki elsősegély szolgálat azt a célt szolgálja, hogy még a súlyosabb problémák megjelenése előtt eljussunk a megfelelő szakemberhez.
Ennek értelmében a telefonos lelki elsősegély a másodlagos, a már valamilyen tüneteket hordozó érintettek esetén tudja legjobban ellátni a feladatát, a súlyosabb helyzetek megelőzését, vagy akár a krízisintervenciót. Azonban ha bármikor úgy érezzük, bizonytalanok vagyunk, mit kéne tennünk, érdemes-e már szakemberhez fordulnunk vagy irányítanunk valakit a környezetünkben – hívjuk, vagy javasoljuk bátran a 116-123 telefonszám felhívását. Az ügyelők minden hívást fontosnak tekintenek – ha valakiben felmerül, hogy fel kellene hívni a lelki elsősegélyt, akkor ne keresse magában tovább az érveket, hanem hívja a megadott telefonszámot, hiszen a problémák megosztása már önmagában is megkönnyebbülést hoz a nehéz helyzetekben.