Közösségi segítők

A segítők szerepe egyrészt lehet kifejezetten a közösséget célzó, olyan feladatok, szerepek, amelyek a közösség építését, fenntartását szolgálják (pl. rendezvények szervezése, tartása, feltételeinek biztosítása, kapcsolattartás csoportokkal), vagy pedig kihasználva, hogy megfelelő eléréssel, lehetőségekkel rendelkezik, a közösséget alkotó személyeknek nyújt valamilyen segítséget (egyéni beszélgetések, támogatás, tanácsadás). Az utóbbi esetben el kell különítenünk azokat a személyeket, akik a segítséget nem a közösségi szerepükön keresztül, hanem kifejezetten egyéneket céloznak (pl. terapeuták, családorvosok, családsegítők), habár ezek a résztvevők foglalkozásuknál fogva gyakran alkalmasak a közösségi segítő szerepre is. A közösségi segítő alapvetően abban különbözik, hogy a tevékenységét nem csak felkérésre, hanem – akár csak a munkaköre, feladatai által „kényszerítve” – de mégis önkéntesen, belső motiváció, nem csupán megkeresés, egyéni felkérés alapján végzi.

A közösségi segítők olyan személyek, akik képességet mozgósítva, mellérendelt szerepből igyekeznek segítséget nyújtani a rászorulóknak. Probléma érzékeny, segítő attitűddel rendelkező, szakmailag képzett emberek, aki összekötő kapcsolatot jelent a lelki, mentális nehézségekkel, problémával, krízissel küzdő személy és a professzionális tanácsadók, pszichológusok, munka és pályatanácsadók, jogászok között, akiket ha szükséges, a megfelelő tanácsadási-segítő rendszerbe terel. Szinte mindenki betöltheti a közösségi segítő definícióját, mivel kisebb közösséghez (pl. család) általában tartozunk, és a segítés minimális feltételeire (a másik emberre való odafigyelés) mindenki rendelkezik alapvető készségekkel, és amennyiben motivált, legalább a legszűkebb környezetében betöltheti ezt a feladatot. Ám ahhoz, hogy erre alkalmasak legyünk, néhány tulajdonsággal kell rendelkeznünk.

Abból lehet megfelelő és hatékony közösségi segítő, aki az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:

Barátságos, bizalmat ébresztő, emocionális (ez érzelmekkel való megfelelő bánásmód), empatikus, érdeklődő, felelősen gondolkodó, határokat ismerő, kapcsolatteremtő, kérdező, kezdeményező, kiegyensúlyozott, kommunikálni tudó, konfliktuskezelő, következetes, lelkiismeretes, magabiztos, megértő, meghallgatni tudó (mások meghallgatásának ösztönző jellege), meghitt, nemet mondani tud, nyitott a másik ember felé, objektív, odafigyelő, optimista, önzetlen, rugalmas, saját érzéseit ismerő, segítő szándékú, szolgálatkész, toleráns, elfogadó.

Habár a lista hosszú, de a felsorolt tulajdonságok nagyon gyakran összefüggnek, hasonló tőről fakadnak, de szükséges is, hogy a segítő személy ezekkel rendelkezzen. Ha valamelyik tulajdonsága hiányzik, akkor is sokat tehet egy-egy helyzetben, de hosszú távon a segítő szerepet nem tudja betölteni. Amennyiben ezekkel rendelkezik, el tudja látni az ún. kapuőr, gatekeeping funkciót, ahol mindenki a saját kompetenciájának megfelelően tud segíteni a másik embernek.

Mi az, amit minden közösségi segítő meg tud tenni?

Az egyes szakmák pontosan meghatározzák a saját kompetenciáikat, így annak, aki olyan tevékenységgel is foglalkozik munkaköréhez kötődően vagy azon kívül, ami nem a szakmájához szorosan köthető, akkor nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, meddig tud ő hatékonyan, és ami a legfontosabb, biztonságosan segíteni. Aki valamilyen segítő szerepet lát el, fontos, hogy amennyiben lehet, ezt szervezett keretek közt tegye, mivel a segítő „karbantartása”, szupervíziója, a nehéz, problémás esetek megbeszélése, feldolgozása nélkül a segítő is sérülhet. A szervezet keret egyben segít a pontos kompetenciák meghatározásában is.

De mi az, amit minden segítő megtehet, bármilyen egyéb képzettséggel rendelkezik?

• Értő meghallgatás, odafigyelés a másik emberre – nagyon sok esetben ez a legfontosabb, ez is elég
• Segítségre szocializálás – a mentális problémák, zavarok, a kezelés destigmatizálása
• Szakemberhez irányítás – megfelelő információk és ismeretek szükségesek hozzá, de a megfelelő kompetenciahatárokkal rendelkező szakemberhez való irányítás tökéletes szerep a segítő számára
• Krízisintervenció – a kríziskezelés legfontosabb lépéseit, amelyek gyakorlatilag megegyeznek az előző pontokkal, minden segítő tudja alkalmazni.
• További, a saját kompetenciájának megfelelő segítségnyújtás.

Kik lehetnek helyzetüknél fogva nagyon könnyen közösségi segítők?

Közösségi segítő a megfelelő készségek és szándék birtokában bárki lehet, de vannak olyan szakmák, munkakörök, feladatok, ahol ez a szerep szinte elvárás, de mindenképp lehetőséget ad a betöltésére. Az egyes szakmákban általában az alapvető motiváció a másik embernek való segítés szempontjából különböző lehet, mégis, a feladat gyakran rákényszeríti őket, hogy amennyiben jól akarják ellátni a feladatukat, tudják, hogyan segíthetnek.

Családorvosok, asszisztensek

• Amikor közösségi segítésről, kapuőr feladatról beszélünk, első helyen kell említenünk a családorvosokat. A kiemelt szerepük annak köszönhető, hogy ők azok, akiknél a különböző lelki, mentális problémák először – gyakran kizárólag – megjelennek. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ezeknek a problémáknak jelentős része nem ebben a formában, hanem valamilyen testi tünetként jelentkezik (pl. alvászavarok, szexuális problémák, különböző fájdalmak), így nagyon fontos, hogy a családorvosok tudatában legyenek a pszichoszomatikus megbetegedésekkel, a mögöttes mentális problémák felismerésének szükségességével. Sok kutatás támasztja alá, hogy amennyiben testi problémával keresik fel a családorvost, a mentális betegség (legtöbbször depresszió) felismerése sajnos mindössze 10-20% közt van. (Torzsa et al, 2009). Kimutatható, hogy a családorvosok képzésével az öngyilkosságok jelentős visszaszorítása érhető el. (Rihmer et al, 1995). A családorvosok akár gyógyszer felírásával, vagy a megfelelő szakemberhez történő beutalással tudnak ilyenkor segíteni. Fontos azonban, hogy a lakosságnak is nagyon erős pszicho-averzív, a lelki problémák kezelését elutasító az attitűdje, így ez a kezelés sok esetben a beteg ellenállása miatt nem lehetséges. (Coppens et al, 2013). A családorvosokkal együtt kell képezni az asszisztenseket is, akik az orvossal együtt dolgozva, a betegeket ismerve láthatják el ugyanezt a funkciót.

Védőnők

• A védőnők szerepe főleg a kismamák, de rajtuk keresztül az egész család lelkiállapotának, problémáinak felismerésében fontos. Kiemelt probléma a szülés utáni depresszió, de a többi családtaghoz is lehet kapcsolat. A problémák felismerése, pszichológiai elsősegély nyújtása, a családtagok meghallgatása is segít. A védőnők kapcsolatrendszerük és ismereteik révén könnyebben tudnak tanácsot adni, egy adott problémával kihez érdemes fordulni.

Kórházi dolgozók

• A kórházi dolgozók lehetnek ápolók, ápolónők, különböző képzettségű szakemberek. Kórházon belül sok esetben válhat szükségessé a lelki segítség nyújtása mind a betegek, mind a hozzátartozóik esetén. A pszichológiai elsősegély vagy legalább a 116-123 szám átadására mindenki képes, illetve szakképzettségének megfelelően további segítséget nyújthat. Kórházon belül a pszichiátriai osztállyal való együttműködés is sokat segít a nehéz esetek kezelésében.

Gyógyszerészek

• A gyógyszerészek szerepe azért fontos, mert a családorvosok után rögtön náluk jelennek meg a betegek. A gyógyszer kiváltása során néhány kérdéssel akár azt a szűrőfeladatot is elláthatják, amit a családorvosoknak nem mindig sikerül, felismerhetik, amikor a gyógyszer helyett/mellett lelki segítségre, akár terápiára van szükség. Nagyon fontos, hogy amennyiben a kliens valamilyen veszélyes gyógyszerből sokat vált ki, esetleg a megszokott viselkedése is megváltozott, akkor, főleg nők esetén, egy rövid beszélgetés során akár az öngyilkossági szándékra is rá lehet kérdezni. Emellett a gyógyszertári várakozás során olvasott anyagok közé is lehet a lelki egészséggel kapcsolatos kérdésekről szóló tájékoztatókat tenni. Számukra is a pszichológiai elsősegély elsajátítása a legfontosabb, illetve annak ismerete, a felismert/gyanított problémával hova továbbíthatják a klienst.

Segélyszervezetek, mentők katasztrófavédelem

• A rendőrség, katasztrófavédelem/tűzoltóság és a mentők szerepét egyben érdemes tárgyalni. Mindhárom területen gyakori az olyan helyzet, amikor olyan segítő szerepkörökre van szükség, amelyekre nincsenek megfelelően felkészítve. Habár egészen más háttérrel érkeznek egy helyszínre, ugyanazzal a problémával szembesülnek – gyászoló, elkeseredett családtagok, súlyos traumában lévő emberek, öngyilkosságot fontoló személyek. Amellett, hogy ezeket az eseteket el kell látniuk, közben a többi résztvevő szemében kiemelt szerepet, mintát jelentenek. Ezek a feladatok nagy lelki terhet rónak rájuk, elsősorban azért, mert gyakran hiányzik egyrészt a megfelelő képzettség, legalább a pszichológiai elsősegély ismerete, illetve ők sem kapják meg elégséges módon társaiktól, a saját szervezetüktől ugyanezt a szolgáltatást. A gyakori súlyos traumák kezelése szükségessé teszi, hogy köztük még nagyobb legyen az egymásra figyelés, észrevegyék, amikor valamelyik társuk mentálisan képtelen megfelelően ellátni a feladatait. Nagyon fontos, hogy tudatában legyenek a különböző folyamatoknak pl. trauma, gyász esetén, illetve kapjanak megfelelő képzést arra, hogy ezekben az esetekben mi az, amit ők tudnak tenni, illetve ismerjék azokat a lehetőségeket (pl. a lelki elsősegély telefonszáma) amit akár egy tragédia helyszínéről is fel lehet hívni támogatásért.

Lelkészek, egyházi segítők

• Az egyházak körében, a rendezvényeken, liturgiákon megjelenő hívők és nem hívő emberek számára az egyházi szereplők, elsősorban a lelkészek, de a többi, ott szolgálatot teljesítő személy is fontos feladatot tölt be. A különböző liturgikus alkalmak, közösségi programok során lehetőség van felismerni a mentális problémákra utaló jeleket, sőt sok esetben az azt megelőző, stresszre, különböző életviteli problémákra is fény derülhet. Emellett meg kell említeni azt, hogy sok hívő számára a pszichológia, pszichiátria egyfajta „illetéktelen” beavatkozás a lelki élet területére, és a problémáikról csak az egyház körében, a megfelelően elkötelezett személyekkel hajlandóak beszélni. Ezért a lelkészek, papok, egyházban valamilyen szerepet betöltő személyek esetében hangsúlyos szerepet kell, hogy kapjon a másikra való odafigyelés, a közösség tagjai felé való érzékenység. A lelki elsősegély egyszerűbb, de hatásos módszereinek (pszichológiai elsősegély) alkalmazásával lehetőségük van prevenciós tevékenységre, amennyiben még a zavarok megjelenése előtt tudnak beavatkozni, de a konkrét segítséghez irányítás is fontos szerep. Lehetőségük van rá, hogy a különböző szomatikus tünetek mögött felismerjék, a lelki hátteret. Emellett komoly ösztönzéssel bírhatnak a közösségekre, hogy ezt a feladatot egymás felé is ellássák.

Szociális munkások, család- és gyermekvédelem

• A szociális szakma, segítők számára különösen fontos, hogy tisztában legyenek a lelki problémák, a depresszió jeleivel, okaival, következményeivel. A szociális problémák nagyon gyakran okai vagy legalább fontos tényezői a mentális zavaroknak, valamint a hozzá fordulók problémái (különösen agresszió, alkohol- és drogfogyasztás) mögött is mentális problémák húzódnak meg. Így számukra különösen fontos, hogy tudják, az egyes esetekben nem csak szociális segítségre, hanem szakmai segítségre is szükség lehet.

Pedagógusok, iskolapszichológusok

• A pedagógusok szerepe különösen fontos a mentális problémák felismerésében, kezelésében, kezeléshez juttatásában. A serdülő korosztály nagyon sok nehézséggel találkozik, olyan személyiségfejlődési lépéseken megy keresztül, amelyek megnövelik a lelki problémák előfordulásának esélyét. Nagyon fontos, hogy a serdülőkkel foglalkozók különbséget tudjanak tenni a normális, habár nehezen kezelhető viselkedésformák és a valódi zavarok közt. Amennyiben kétségük merül fel, ennek eldöntésében akár az iskolapszichológusok, akár más szakemberek tudnak segítséget nyújtani. A mentális zavarok, illetve az azt kiváltó problémák megelőzése vagy időben való felismerése jelentősen könnyítheti a munkájukat.

Egyéb, közösségi szereppel is bíró szakmák

• Habár ritkán sorolják ezeket a területeket a közösségi segítőkhöz, maguk a résztvevők sem tekintik magukat annak, mégis szükséges, hogy besoroljuk őket, mivel fontos szerepet tudnak betölteni. Ide sorolhatók a taxisofőrök, fodrászok, kozmetikusok, vendéglátóipari alkalmazottak, de más területek is, ahol lehetőség van arra, hogy észrevegyük a lelki problémákat. A taxisofőrök kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy egy öngyilkosság elkövetése előtt velük utaznak a helyszínre, a fodrászok, kozmetikusok gyakran fültanúi vagy részesei hosszabb beszélgetéseknek, a pincérek találkozhatnak olyan személyekkel, akik alkoholt fogyasztanak, hogy könnyebben kövessék el a végzetes tettet, a bolti eladók, kisebb közösségekben naponta látják a vásárlókat, így felismerhetik, ha valakinek odafigyelésre van szüksége. Ezekben a szakmákban a pszichológiai elsősegély alapvető lépéseinek elsajátításával, az értő meghallgatás kompetenciáinak alkalmazásával, a lelki elsősegély lehetőségének megemlítésével, telefonszámának (116-123) átadásával életeket menthetnek.

Természetesen más személyek is, akik nem ezeken a területeken dolgoznak, lehetnek közösségi segítők, amennyiben elsajátítják a szükséges ismereteket. Ehhez vagy olyan (általában civil) szervezetet kell keresni, amelyik ezzel foglalkozik (pl. a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálat tagszolgálatai), vagy az egyes készségeket, képességeket külön kell elsajátítanunk.

Szükséges készségek, képességek a közösségi segítők számára

Ahhoz, hogy valaki akár a mindennapi munkájának, hivatásának, szakmájának keretein belül, akár saját indíttatásból el tudja látni a közösségi segítéssel együtt járó feladatokat, többféle képesség elsajátítása szükséges. Sorrendet nehéz felállítani köztük, egy-egy képesség fontossága az adott szituációban dőlhet el.

Önismeret, önreflexió képessége

• A hatékony segítés egyik alapfeltétele. A másik embernek a problémáját, nehézségeit akkor tudjuk a megfelelő távolságból szemlélni, ha tisztában vagyunk saját lehetőségeinkkel és korlátainkkal. Fel kell tudnunk ismerni, melyek azok a helyzetek, ahol nem tudjuk, nem akarjuk ezt a feladatot ellátni, vagy mikor vagyunk olyan lelkiállapotban, amikor az egyébként számunkra kezelhető helyzet is nehézséget okoz. Egy jó segítőnek tudnia kell Nem-et mondania – a saját és a másik ember érdekében egyaránt.

Alapvető kapcsolati képességek

• Az értő meghallgatás, a másik ember – kimondott vagy csak érzékeltetett – mondanivalójának megértése, a kimondás, kifejezés elősegítése, a kapcsolatteremtés alapvető képessége, az odafigyelés megvalósítása és kimutatása, a másik ember tisztelete, empátia – ezek fejleszthető, tanulható képességek.

Felkészülés a problémákra

• A segítés során olyan helyzetekkel találkozhatunk, amelyek addig számunkra ismeretlenek, akár elképzelhetetlenek voltak – készen kell állnunk a másik ember élethelyzetének elfogadására, megértésére (nem egyetértésre!), ismerni kell a különböző helyzetek (addikciók, nehéz szociális helyzet, mentális problémák) lehetséges következményeit

Felkészülés az „itt és most” kezelésre, megoldásra

• Alapvető ismeretek szükségesek a krízishelyzetek, mentális problémák, zavarok kezeléséről – nem terápiás értelemben, de a kríziskezelési, és a lelki elsősegély alapvető szabályainak ismerete szükséges.

Felkészülés a hosszabb távú megoldások segítésére

• Ezen a ponton élesen elválnak a különböző segítők kompetenciái. Egészen máshogy tud hosszabb távú megoldást javasolni egy szakképzett pszichiáter, klinikai szakpszichológus, mint egy rendőr, tűzoltó vagy más közösségi segítő. Ismernünk kell a saját képességeink, képzettségünk alapján a kompetenciáinkat, illetve ismeretekkel kell rendelkeznünk az elérhető más lehetőségekről, segítő szolgálatokról, személyekről. Minimálisan egy-két olyan lehetőséggel tisztában kell lennünk, amelyek könnyen elérhetőek és a további úton segítséget nyújthatnak, pl. a telefonos lelki elsősegély (116-123) elérhetősége.
• Ide tartozik a segítségre szocializálás képessége. A magyar lakosságban nagy az elutasítás a mentális egészséggel kapcsolatos nehézségek, zavarok elismerésével, így a legnehezebb gyakran azt elérni, hogy akinek szüksége lenne rá, megtegye az első lépést és szakembertől kérjen segítséget. Az anonimitás biztosításával ebben az esetben is sokat segíthet a 116-123 telefonszám ismerete.