A felépülés folyamata
A mentális és lelki problémák gyógyulása során nagyon fontos szerepet játszik az önismeret, az önkontroll, az önbecsülés, vagy épp a stresszkezelésképessége, ezek fejlesztése. Olyan tényezőkről van szó, amelyet nem tehet meg helyettünk egy másik személy, nekünk kell nyitottnak lennünk a változásra, változtatásra. Ez a változás lehet a mentális és lelki problémákkal élők esetében a felépülésegyiklényeges eleme.
Meghatározó a felépülés során, hogy a hozzátartozók mennyire tudnak biztonságot, bizalmat, és támogatást nyújtani a lelkileg elakadt ember számára. Nagyon nehéz a tünetek gyógyítása, ha közben az érintett személy élete reménytelennek tűnik, sőt, esetleg bántalmazás, kirekesztés áldozata lesz. A felépülés gyakran egy közös út, amelyben az érintett és a hozzátartozói is változnak a közös életcélok érdekében. A felépülés céljait az érintettek határozzák meg, ennek fontos eleme, hogy önállóan döntsenek ezekről a célokról, önsegítő módon működjenek, a szakember pedig a résztvevők erősségeit figyelembe véve, inkább afféle kísérő szerepet játszik, felajánlva szakértelmét a felépülés útján.
Önsegítés és megelőzés
Az önsegítés fontos szerepet játszik a megelőzésében is. Mindazok a közösségi kezdeményezések, amelyek közösséget teremtenek, szolidaritást mutanak, segítik a családok működését, a gyermekek fejlődését, az időskor tartalmas és hasznos eltöltését, közösségi terek kialakítását, az intézmények otthonossá és nyitottá tételét stb., hozzájárulnak a megelőzéshez. Ezért az ilyen civil kezdeményezések felkarolása fontos célja a hatékony társadalompolitikának.
Az átlátható, demokratikusan működő, szolidaritást teremtő civil kezdeményezések a mentális problémák megelőzésének és a lelki egészség megőrzésének fontos eszközei.
Éppen ezért szerencsés, ha az intézmények is nyitottak a civil csoportok jelenlétére és befogadnak érintetteket és hozzátartozókat, akik nem csak tapasztalati és kísérő szakértőként, de az intézmény civil kontrollját is segítve nagymértékben elősegítik a káros hatások csökkentését. Ilyenek pl. az iskolákban működő szülőklubok, diák-képviseletek, az egészségügyi és szociális szervezetekben dolgozó sorstárs segítők, önkéntesek, vagy épp a hajléktalan embereket segítő civil ételosztók. A jövő egyik célja lehet, hogy az egészségügyi és szociális szervezetekben a sorstárs- és hozzátartozói segítők (más néven tapasztalati és kísérő szakértők) ne csak társadalmi munkában, de fizetett alkalmazottként is dolgozhassanak.
Tehát az intézmények hatékony és humánus működését segíti, ha nyitottak a civilek, érintettek, hozzátartozók közreműködésére és adott esetben kritikájukat is előrevivőnek fogják fel. A civil kontroll hozzásegít a jobb minőséghez.
Önsegítés az érdekvédelem területén
A mentális és lelki problémákhoz társadalmi hatások is hozzájárulnak. Az elszegényedés, a kirekesztés, a bántalmazás sokszor játszik fontos szerepet a mentális problémák kialakulásában. A munkahelyi és iskolai zaklatás, a rasszizmus, a család bántalmazás során gyakran tapasztalható védtelenség egyaránt előszobái az egészségi, köztük a mentális és lelki problémáknak. Sajnos a segítő szolgálatok, így az egészségügyi és szociális szolgáltatások sem mindig emberségesek és befogadóak, így a reménytelenség, a kiszolgáltatottság és a megbélyegzés, valamint a diszkrimináció fokozása révén maguk is hozzájárulhatnak az egészség-kockázatokhoz. A mentális problémákkal élők az átlagosnál még gyakrabban tapasztalnak kirekesztést, megkülönbözetést és a túlzott társadalmi kontroll és elnyomás más formáit egyaránt. Ilyen lehet az intézményekben való fogvatartás, vagy az önredelkezés korlátozása, pl. gondnokság alá helyezés esetén. Ezek az intézkedések sokszor inkább a közösség védelmét szolgálják, és a felépülés-úton akadályokat is jelenthetnek. Ezért is alakultak ki olyan betegmozgalmak, amelyek az emberséges bánásmódért, a kiszolgáltatottság csökkentéséért, sokszor egyenesen az emancipációért küzdenek. A krónikus és súlyos betegségben szenvedők és hozzátartozóik is gyakran hoznak létre betegszervezeteket, amelyek érdekvédő és önsegítő munkát végeznek. Ilyen érdekvédő szervezet pl. a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (pef.hu), amely a mentális problémákkal élők érdekeit védi az egyéni panaszok és a döntéshozás szintjén egyaránt.
A hatékony érdekvédelem a hátrányos helyzetű emberek, köztük a mentális problémákkal élőkkel kapcsolatos megfelelő bánásmódot segíti, amely a személyes felépülés és a társadalmi igazságosság szempontjából egyaránt fontos tényező. Fontos saját magunk és sorstársaink segítése.
Önsegítő csoportok és hálózatok
Más szervezetek egy-egy konkrét probléma „köré szerveződnek”: ilyenek pl. az alkoholproblémákkal élőket tömörítő AA csoportok(anonimalkoholistak.hu), az AA mintájára kialakult drog- és más szenvedélybetegeket segítő csoportok, a főleg pszichotikus problémával élőkkel foglalkozó hanghalló csoportok (részletek: ebredesek.hu, nyitnikek.hu) és a Lélek-Hang Egyesület (http://lelekhangegyesulet.5mp.eu), valamint depresszióval, borderline zavarral küzdők (ilyeneket működtet pl. Budapesten a Nap-Kör Alapítvány, nap-kor.hu) és bipolárisproblémával élők csoportjai egyaránt (ilyen működik pl. az Ébredések Alapítványnál). A csoport vezetője szerint:„sorstársi közösségben könnyebben megnyílnak az emberek, a csoportokon életvezetési nehézségekről, gyógyszermellékhatásokról esik szó.
A csoportban az a felismerés, hogy többen küzdünk hasonló problémákkal, segíti a felépülést.
Ebben látom az önsegitő csoport megtartó erejét.”
Vannak internetes fórumok, ilyen pl. a bura.hu. Hálózati formájában működik a megbélyegzés ellen küzdő Nyitnikék Magyar Antistigma Kezdeményezés (nyitnikek.hu), vagy a pszichiátriai szolgáltatások megújítását és a lelki egészség fejlesztését megcélzó lelki Egészség Fóruma (lefnet.hu). Számos önsegítő alapon használható, a felépülést, a gyógyulást szolgáló online tréning-anyag is elérhető, pl. az étkezési zavarokkal, a hanghallással, a közösségi ellátássalkapcsolatban.
Az önsegítő és érdekvédő csoportok tehát a felépülést egyéni, családi és társadalmi szinten és több területen is segíthetik. Egyes csoportok önálló szervezetet, alapítványt, vagy egyesületet hoznak létre, mások hálózatot, vagy egyszerűen önsegítő csoportot alakítanak.
Összefoglalva: az önsegítés olyan alapvető eszköz, amely a lelki egészség javítását és a mentális problémákkal élők személyes felépülését és közösségi befogadását egyaránt segíti.
Ajánlott irodalom:
Bulyáki T. és Harangozó J. (szerk.) (2016): A közösségi pszichiátria kézikönyve. e-book.
http://www.nap-kor.hu/ujhonlap/onsegito.html
http://addictus.blog.hu/2011/01/26/az_onsegito_csoportok_terapias_haszna
http://www.varoszoba.hu/2015/05/22/onsegito-kozossegek-magyarorszagon/
http://alkoholesdrog.hu/onlineonsegitocsoport/
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_szocialpszichologia/ch08s07.html