Mi is az Al-Anon önsegítő csoport és hogyan működik?
Amikor olyan embertől kapunk támogatást, aki nem csak ismeri és megérti, hanem ő maga is átélte azokat a helyzeteket, nehézségeket, amikből mi magunk próbálunk kievickélni, sokkal hitelesebbnek és hatékonyabbnak érezzük a segítséget, s ugyanakkor őszintébben, tabuk nélkül tudjuk megosztani a fájdalmainkat, félelmeinket. Az Al-Anon csoportokat olyan emberek keresik fel, akiknek egy vagy több családtagja alkoholproblémákkal küzd, és ennek hatása az egész családra, családi működésre rávetül. A gyűlések célja pedig az, hogy együtt, egymást támogatva, tapasztalataikat, és reményeiket megosztva nézzenek szembe a helyzettel és oldják meg problémáikat.
Az alkoholbetegek „józanódását” évtizedek óta segítő AA csoportok mellett hamarosan igényként merült fel, hogy az alkoholisták családtagjai számára is létrejöjjön olyan program, olyan önsegítő hálózat, ami az egész családnak segít gyógyulni, és a tovább lépésben támogatni. Az Al-Anon Családi Csoport olyan emberek közössége, akik családtagjaik, közeli hozzátartozóik kapcsán érintettek az alkoholizmusban, és ezzel kapcsolatos tapasztalataikat, gondjaikat osztják meg egymással, azzal a céllal, hogy megoldást találjanak problémáikra. Vallják, hogy az alkoholizmus az egész rendszer betegsége, minden hozzátartozó érintett benne, s a javulást, a felépülést is közös feladatnak, együtt meghozott erőfeszítésnek tartják. Egyetlen céljuk, hogy segítsék az alkoholbetegek hozzájuk forduló családtagjait, hozzátartozóit, barátait.
Az alkoholista családok kamaszkorú gyermekei számára az Alateen önsegítő csoportok nyújtanak támogatást.
Hogyan zajlik egy Al-Anon gyűlés?
A szervezet nem kapcsolódik párthoz, csoportosuláshoz, felekezethez, csupán saját tagjai önkéntes felajánlásaiból és kitartó lelkesedéséből, segíteni akarásából tartja fenn magát. A gyűlések látogatása teljesen önkéntes, a tagok felé nincsen számonkérés, viszont fontos számukra a tagokat védő névtelenség, valamint az egymás iránti bizalom és elfogadás. Közös céljuk, hogy az alkoholizmussal kapcsolatos tapasztalataik mentén fejlődjenek lelkileg és érzelmileg az AA program által kidolgozott, megfogalmazott „Tizenkét Lépés” által. A gyűlések általában ennek a 12 lépésnek a felolvasásával kezdődnek, és olyan közös irányelvek mentén zajlanak, ami az Al-Anon csoportok egységes kereteit biztosítják, ugyanakkor nincs állandó napirend, koreográfia, minden gyűlést az ott megjelent emberek, a résztvevő tagok alakítanak, az ő akaratuk szerint történik a program. Ezért is tartják fontosnak, hogy mielőtt valaki elköteleződik egy adott csoport mellett, látogasson meg minél több gyűlést, hogy kiválaszthassa azt, amelyikben leginkább biztonságban érzi magát. Hiszen éppen ez a biztonságos, elfogadó közeg az, ami lehetővé teszi, hogy valaki megnyíljon, megossza a fájdalmait, félelmeit, és csak ezután tud majd elindulni a “gyógyulás” felé vezető úton, tudva azt is, hogy a csoportból nem kerül ki semmilyen információ, sem az ott megjelentekről, sem az ott zajló folyamatokról. Egy Al-Anon gyűlésre mindenki azzal a céllal megy, hogy az alkoholizmussal kapcsolatos tapasztalatait megosztva kölcsönös támogatást adjon, illetve kapjon, rendezni tudja magában azokat a negatív élményeket, hatásokat, amik ezzel kapcsolatosan érték élete korábbi szakaszaiban.
Mi történik egy ilyen csoportban?
Sokan hallottak már akár az Anonim Alkoholistákról vagy más önsegítő csoportokról, de kevesen tudják, mi is folyik valójában ezeken a gyűléseken. A különböző szervezetekben a szervezet céljainak megfelelő támogató program valósul meg, módszertanát tekintve ezek mindegyikében szerepelnek a következő elemek, technikák:
A felvilágosítás, hiszen ahhoz, hogy a tagok közös nyelvet beszéljenek és az újonnan csatlakozók is kapcsolódni tudjanak a folyamathoz, fontos az egyértelmű, világos ismeretek átadása, megosztása. Ez lehet a kiindulópont a problémák megoldásához, a közösség támogatásához.
A megerősítés a csoportok egyik célja. A csoport tagjai a probléma megosztása után az egyént támogatják, bátorítják, folyamatos visszajelzéseket adnak annak érdekében, hogy mindenki tudja, hol tart épp a folyamatban, miben kell még fejlődnie, miben számíthat támogatásra a folyamat során.
A beismerés, megosztás fontos része a csoportfolyamatoknak, hiszen a résztvevők mindegyike közös célért és/vagy közös problémával küzd. A tapasztalatok, nehézségek megosztása, az úton az akadályok, örömök, apró sikerek felismerése, illetve a csoporttagokkal ezek közös megünneplése mind-mind a cél elérését, sikeres kimenetelét támogatja. Ezek a csoportok általában olyan biztonságos terepek, ahol önmagában a probléma megosztása,- az, hogy az egyén a sorstársak között értő és figyelő hallgatókra, tapasztalt segítőkre egyaránt számíthat -már önmagában is támogató, gyógyító hatású.
A cselekvés programja a korábbi lépések mellett fontos része a folyamatnak, hiszen a résztvevő abban is iránymutatást szeretne kapni, hogy merre induljon, milyen lépéseket tegyen meg annak érdekében, hogy céljait elérje. Ezek a lépések, cselekvések azáltal, hogy mások már kipróbálták, és beszámoltak a csoportban a tapasztalataikról, egyrészt biztonságosak, másrészt megvalósíthatóak, hiszen többen is megvalósították már őket. Sok esetben az új csoporttagok mellé egy-egy régebbi tag mentorként kapcsolódik, ilyenkor a csoport támogatása mellett a személyes kapcsolat is erősíti a segítő folyamatot.
De mi is a lelki egészség?
A lelki egészségre való törekvés egy olyan önismereti út, folyamat, aminek célja és eredménye, hogy megismerjük gyengeségeinket és erősségeinket, adottságainkat és vágyainkat, annak érdekében, hogy az életünk során megjelenő változásokra, nehézségekre rugalmasan tudjunk reagálni, azok ne őröljék fel tartalékainkat, ne vegyék el energiánkat a napi feladatoktól, sem testi, sem lelki értelemben. Fontos, hogy olyan életformát alakítsunk ki önmagunk számára, amelyben jól érezzük magunkat, ahol képesek vagyunk közvetlen környezetünkkel sikeresen együttműködni, ahol céljaink összhangban állnak a lehetőségeinkkel, és ennek eredményeképpen sikereket tudunk elérni. A nehézségeket, akadályokat, konfliktusokat képesek legyünk elemezni, és törekedni a lehető legjobb megoldásokra. Felismerjük azt, hogy milyen helyzetekben, tevékenységekben tudjuk a legjobbat kihozni önmagunkból, és mik azok a tevékenységek, amelyek feltöltenek, örömet szereznek, és segítik a sikeres alkalmazkodásunkat a mindennapi élethez és annak problémáihoz.
Önsegítő csoportok a lelki egészség támogatásában
A csoportok ereje a közösségben rejlik, itt egyszerre lehet adni és kapni. Attól, hogy az ember másoknak segít, ő is jobban érzi magát. Ha pedig közös probléma mentén kerülünk egy közösségbe, még azt is átélhetjük, hogy nem vagyunk egyedül, hogy társaink ismerik, és megértik a helyzetünket, mivel ők maguk is átéltek már hasonlót, ezáltal jobban elhisszük nekik, hogy van fény az alagút végén. Őszintén beszélnek tapasztalataikról, lehet tőlük kérdezni és visszajelzést kapni, ettől magunkat és a helyzetünket is tisztábban láthatjuk. Amikor valaki biztonságos, támogató közegben tapasztalja meg az önsegítés, és a mások segítésének örömét és annak jótékony hatását, nagyobb eséllyel tudja majd kezelni a nagy érzelmi feszültséggel járó helyzeteket, kríziseket és ellenállóvá válik a különböző negatív hatásokkal szemben.
Az alábbi linkeken további, részletes információ olvasható a csoportokról:
http://www.al-anon.hu/fiataloknak.html
http://www.anonimalkoholistak.hu/
http://www.al-anon.hu/szuksegem_van-e_az_al-anonra.html
A téma iránt érdeklődők további fontos információkat olvashatnak az alábbi irodalmakban:
http://www.anonimalkoholistak.hu/hu/irodalom
Alison Burr [1987]: Alkoholista a családban. Medicina Könyvkiadó, Budapest