Mit jelent a stressz?

A stressz pszichológiai feszültség állapota, amelyet az emberre ható stresszorok idéznek elő. A szervezet stresszorokra adott válaszai a stresszreakciók. A stresszorok a szervezetre ható külső erők, körülmények, veszélyeztető környezeti hatások, stresszhelyzetek (pl. fizikai sérülés, testi fenyegetettség, pszichológiai fenyegetettség). Ezeknek a legfontosabb közös jellemzőjük, hogy befolyásolhatatlannak, bejósolhatatlannak tűnnek, úgy érezzük, hogy meghaladják képességeinket és negatívan befolyásolják az énképünket.

Hogyan lehet csoportosítani a stresszt és annak hatását?

  • Már megtörtént-e a kellemetlen, félelemkeltő esemény, vagy később fog megtörténni, illetve van-e lehetőségünk megküzdeni vele:

    • Kár, veszteség: valamilyen végleges, visszafordíthatatlan stresszor pl. haláleset
    • Fenyegetés: valamilyen jövőbeni veszteség, vagy kár pl. munkahelyen elbocsátástól való folyamatos fenyegetettség érzése
    • Kihívás: az adott személy képességeinek kibontakozása irányába ható stresszor pl. túl magas munkahelyi kihívások

  • Összességében pozitív vagy negatív hatású maga a stressz:

    • Distressz: káros, kellemetlen, hosszabb távon testi-lelki egészségkárosodáshoz vezet
    • Eustressz: nem káros, sőt a fejlődést elősegíteni képes, a siker érzésével együtt járó, aktivációra serkentő.

A stressz az élet mely területét érinti:

    • Házastársi stressz: A megromlott házastársi kapcsolat, családi konfliktusok többféleképpen is hozzájárulhatnak az egészség megromlásához. Egyrészt közvetlen úton, a szív- és érrendszer, immunrendszer fiziológiai folyamataira hatva, másrészt követetten pl. a szorongás, depresszió előfordulási gyakoriságának növekedésével, valamint az egészségkárosító viselkedésformák megjelenésével.
    • Munkahelyi stressz: Számos olyan munkahelyi tényező van, amely a legtöbb ember számára stressz keltő. Ez lehet:
      • Feladattal kapcsolatos stresszorok: pl. mennyiségi vagy minőségi túl vagy alulterheltség
      • Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok: pl. túlzsúfoltság
      • Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok: pl túl sok felelősség más dolgozók munkájáért, munkahelyi konfliktusok, vezetési stílus.
      • Szervezeten kívüli stresszorok: pl. személyes meggyőződések és a vállalati politka közötti konfliktusok

Hogyan reagálunk a stresszre? Testi és pszichológiai hatások:

    • rövidtávú hatások: pl. kortizolszint (stresszhormon) emelkedés, vércukorszint növekedés, immunreakció, szorongás, teljesítményromlás
  • hosszú távú hatások: a szervezet alkalmazkodik a hosszú időn keresztül fennálló stresszhez, azonban ez az alkalmazkodóképesség véges, kimeríthető. Ha sokáig fenn áll a stressznek hosszú távú negatív testi és lelki következményei lehetnek pl. (szív és érrendszeri megbetegedések, depresszió stb.).
  • A stresszre adott választ és a megküzdést befolyásoló tényezők: ide tartozik pl. személyiség tulajdonságok (pl. rugalmasság-merevség, érzékenység, önértékelés, kontroll érzés), megküzdő képességek, stressz érzékenység, nem megfelelő egészségviselkedés (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás stressz esetén), immunkompetencia, szociális támogatottság stb.

Melyek a stressz okozta legfontosabb tünetek

  • Fizikai tünetek: vérnyomás növekedése, fejfájás, alvászavarok, az immunitás csökkenése, kimerültség, pszichoszomatikus megbetegedések stb.
  • Lelki tünetek: félelemérzet, idegesség, nyugtalanság, bizonytalanságérzés, türelmetlenség, izgatottság. Koncentrációs problémák, döntésképtelenség, alacsony önértékelés, apátia, depresszió stb.
  • Viselkedéses következmények: csökkent teljesítőképesség, a szociális kapcsolatok zavara, étvágytalanság, különböző szerek használata.

Melyek a stresszel kapcsolatba hozható legfontosabb betegségek

  • Szív és vérkeringési rendszer (koszorúér - megbetegedés, magas vérnyomás, agyér betegség, szívritmuszavar)
  • Izomzat (feszüléses fejfájás, izom összehúzódással járó hátfájás)
  • Kötőszövet („rheumatoid izületi gyulladás, egyéb gyulladásos megbetegedések)
  • Légzési rendszer (asztma, szénanátha)
  • Immunrendszer (immunhiányos állapot)
  • Gyomor-bélrendszer (fekély, „irritációs „bél szindróma, hasmenés, hányinger és hányás, colitis ulcerosa)
  • Húgy- és nemiszervek (fokozott vizelettermelés, nemi működés csökkenése)
  • Bőr (ekcéma, idegi eredetű bőrgyulladás, akné)
  • Belső elválasztású mirigyrendszer (cukorbetegség)
  • Központi idegrendszer (kimerültség és kábultság, viselkedési zavar, túlzott étvágy és táplálékfelvétel, búskomorság, depresszió, álmatlanság