Intő jelek, avagy a munkahelyi stressz néhány tipikus tünete
A munkahelyi stressz számos formában megmutatkozhat az egyén személyiségétől és motivációjától függően. A legjellemzőbb jelek a következőek: a munkavállaló
- a legkisebb kudarcra is idegesen reagál
- nem tud együtt dolgozni a többiekkel
- nem tudja meghatározni a prioritásokat
- állandóan elfoglalt, de a feladataira nem tud jól felkészülni
- gyakran összeütközésbe kerül feletteseivel, beosztottjaival
- túlságosan elfoglalt, nem megy szabadságra
- hazaviszi a munkát, éjjel és hétvégéken is dolgozik
- elzárkózik a problémák és kilátások megvitatásától
- nem tud koncentrálni, rossz a memóriája
A munkahelyi stressz lehetséges forrásai
A probléma azonosításához fontos felismernünk annak eredetét, azaz esetünkben, hogy mik a munkahelyi stressz forrásai.
Talán evidenciának tűnik, mégis gyakran elkerüli a figyelmünket, hogy a munkahelyi stressz forrása legtöbbször maga a munka. A nem megfelelő fizikai körülmények (pl. zajban, rossz megvilágításban, esetleg nem megfelelő eszközökkel kell dolgoznunk), a túl sok vagy túl kevés munka, vagy a sürgető határidők a munka olyan sajátosságai, amik leggyakrabban kiválthatnak stresszreakciót.
A kétértelmű, konfliktusos szerepek is komoly stresszforrást jelentenek. Tipikus probléma, hogy a munkavállaló nem mindig tudja, hogy felelősségi köre meddig terjed, vagy olyan feladatokat is elvégez, amely nem az ő hatáskörébe tartozik. A karrier túl gyors vagy túl lassú változása, alakulása is stresszel jár, illetve az is, hogy ha ezt az alakulást a személy szubjektíven bizonytalannak éli meg, ambícióiban gátolva érzi magát. A szervezeti kultúra is fontos befolyást gyakorol az egyén közérzetére. Amennyiben a személy korlátozva érzi magát, értelmetlen szabályok közé van szorítva, vagy mindennapos rideg, esetleg konfliktusos légkörben dolgozik, a stressz-szintje emelkedik. Ehhez kapcsolódik a munkahelyen létesített emberi kapcsolatok minősége, vagyis a rossz kapcsolat a főnökkel, a beosztottakkal, a kollégákkal megmérgezheti a személy lelki jóllétét.
A stresszforrások között mindenképpen említésre érdemes még mindaz, ami a külvilágból gyűrűzik be a munkahelyre. Itt az egyén saját érdekeinek, illetve elvárásainak és a vállalat érdekeinek, illetve elvárásainak összeütközéseivel találkozhatunk leggyakrabban.
A munkahelyi stressz forrásai tehát sokfélék lehetnek, azonban a fenti lista úgy teljes, ha hozzátesszük azt a gondolatot, hogy az, hogy egy-egy esemény kivált-e stresszt vagy sem, attól függ, hogy érzelmileg hogyan reagálunk rá. Az életben bármely helyzet lehet stresszforrás, ha nehéznek, fenyegetőnek, unalmasnak érezzük, vagy ha tehetetlennek, frusztráltnak érezzük magunkat miatta. Ez azt jelenti, hogy az egyes események hatása nagy mértékben függ attól, hogy hogyan gondolkodunk azokról. Így a stressz kezelésének két fontos alappillére, hogy megtanuljuk érzelmeink szabályozását, illetve pozitív beállítottsággal álljunk a nehéz helyzetek elé is. Számos kutatás alátámasztotta, hogy leginkább azok a személyek szenvednek a stressz negatív következményeitől, akiket dühössé tesznek a nehézségek, mert minden kellemetlen eseményt a személyük elleni támadásnak élnek meg.
Mit tehet az egyén a munkahelyi stresszel való jobb megküzdésért?
A következőkben Ernst és Young (1992) gyakorlati tanácsait ismertetjük, melyek hasznos támpontokat nyújthatnak a munkahelyi nehézségekkel való jobb megküzdésben:
Önismeret
- Ismerje meg önmagát: sorolja fel gyenge pontjait és erősségeit! Gondolja végig, milyen lehet Önnel együtt élni vagy együtt dolgozni!
- Próbáljon olyan munkát vállalni, ahol természet adta tehetségére van szükség!
Célok
- Mindig tudnia kell, mit akar csinálni, merre halad, hogyan illik bele tevékenysége a vállalati képbe, mit tartogat Ön számára a jövő!
- Rendszeresen tekintse át prioritásait, ha szükséges, változtasson rajtuk.
Társas támogatás
- Bánatát, nehézségeit beszélje meg együtt érző kollégával, vagy barátjával, esetleg házastársával! Bátorítsa kollégáit, beosztottait, hogy hasonló esetben ők is öntsék ki a szívüket!
Képességek, önfejlesztés
- Tanuljon meg nemet mondani!
- Ha valamelyik próbálkozása sikertelennek bizonyult, ne kísérletezzen még egyszer! Találjon ki más módszert!
- Törődjön bele, hogy mindent úgysem képes megcsinálni. Igyekezzen minél jobban beosztani az idejét!
- Gondolja végig, hogy jól érzi-e magát! Ha már hosszú ideje nem, próbáljon rájönni, miért!
- Próbálja felismerni a stresszhelyzetek okát!
Munka-élet egyensúly
- Előre tervezze meg szabadságát, szabadnapjait. Védje ezt az időt, és csak akkor mondjon le róla, ha végképp nincs más lehetőség. Ha mégis le kell mondania a tervezett szabadságát, azonnal szervezzen valami szabadidős elfoglaltságot helyette!
- Sorolja fel munkahelyén kívüli elfoglaltságait, hobbijait, és ezeket is írja be a naptárába!
- Figyeljen a szükségleteire! Dolgozza ki a megfelelő étrendet és italrendet önmaga számára! Döntse el, mennyi az a minimális alvásidő, amire szüksége van, és ahhoz ragaszkodjon!
Mit tehet a szervezet a munkahelyi stressz csökkentéséért?
A munkahelyi stresszt – mint arról már fentebb is szóltunk – számos esetben egyénen kívüli és az egyén által kontrollálhatatlan tényezők okozzák. Ezek a rendszerhibák hosszú távon a dolgozók munkahelyről való távozását okozhatják, így általában erős fluktuáció jellemzi ezeket a szervezeteket. Fontos tisztázni azonban, hogy ilyen esetben a vállalat tehet azért lépéseket, hogy csökkentse a szervezeti hibákból eredő stresszt. Hogyan?
- A munkakörök megfelelő kialakításával:
Tisztázott szerephatárok és hatáskörök között kevesebb a stressz, hiszen mindenki tudja, hogy mi a dolga, miért felelős, csökken a bizonytalanságérzés. Ezt erősítheti, ha a megfelelő keretek között nagyobb autonómiát biztosítanak a dolgozóknak. Több kutatás igazolta, hogy ha a dolgozók jobban beleszólhatnak a munkájuk megszervezésébe, ez növeli a munkával való elégedettségüket.
- Reális célkitűzésekkel:
A reális célkitűzések kihívást jelentenek, de nem állítják lehetetlen feladat elé a dolgozókat.
- Megfelelő kiválasztással:
A megfelelő emberek a megfelelő helyeken könnyebben boldogulnak, ami a vállalatnak és az alkalmazottaknak egyaránt jó.
- Karriertervezéssel:
Az előléptetések, és szervezeti változások megtervezésekor ügyelnek a dolgozók valós képességeire.
- Teljesítménymenedzsmenttel:
A szervezet ügyeljen a dolgozók munkával kapcsolatos problémáira, ambícióira.
- Tanácsadással:
A szervezet biztosítson lehetőséget arra, hogy a dolgozó lelki problémáival szakértő tanácsadóhoz fordulhasson!
- Képzéssel:
A vezetők megfelelő tréningeken megtanulhatják, hogyan csökkentsék saját magunk és mások nemkívánatos stressz szintjét!
A munkahelyi stressz tehát mindennapos probléma mindannyiunk életében. Megelőzésében és kezelésében mind az egyén, mind a szervezetek felelőssége elvitathatatlan, ugyanakkor közös érdek is a hatékony munkavégzés, a munkával való elégedettség, az egészséges szervezet és egészséges munkavállalók érdekében.
