Rendszerhiba - Újraindítás
Ezek a kifejezések mindenki számára ismerősek lehetnek, akik ültek már számítógép előtt. A többség számára nyilvánvaló, hogy a komputerek, a számítástechnikai eszközök mindenképpen rendszerben működnek, a gépeken belül és egymás között is az egyes elemek hálózatokat alkotnak. Amikor a rendszer egyik eleme meghibásodik, lefagy, a teljes rendszert, az egész gépezetet szükséges újraindítani ahhoz, hogy a korábbi működés visszaálljon. Az egyének, családok is hasonló összetett rendszerként működnek. Ha egyik elem „meghibásodik” - bajba kerül, az egész rendszer megérzi azt.
A családtagok bevonása nélkül nem tudjuk az egyént segíteni, csak akkor, ha az egész családot segítjük. A családok támogatásában a családterápia lehet az a folyamat, amely segítségével újra indíthatjuk az elakadt vagy problémás működést. A családterápia figyelme az egyének helyett a rendszer egészének működésére koncentrál, a családtagok között fennálló kapcsolatok jellegzetességeivel, zavaraival foglalkozik. A családterápia ezért a család több tagjával, több generációjával folytatott munka, amelynek során a családban megjelenő nehézségek megoldását az egész család bevonásával, megértésével, a rendszer átfogó támogatásával tudjuk segíteni. Az üléseken általában több generáció is jelen van: gyerekek, szülők, nagyszülők, nevelőszülők bármilyen számban és összetételben lehetnek a családterápia résztvevői.
Milyen esetekben javasolt a családterápia?
Családterápia tehát minden olyan helyzetben javasolt, indokolt lehet, amikor vagy a család több tagja is érintett egy konfliktushelyzetben, elakadásban, vagy az egyik tagja kerül olyan állapotba, amikor a többiek bevonása nélkül a fennálló probléma nem oldható meg.
Ezek a helyzetek sokfélék lehetnek. Előfordulhatnak több éve fennálló, reménytelennek látszó egészségügyi vagy szociális problémák (táplálkozási zavarok, pszichoszomatikus betegségek, beilleszkedési problémák), amelyekkel a családok akár már több helyen megfordultak, mégsem találtak tökéletes megoldást a bajra.
Ilyenkor fordulhat elő, hogy a nehézséggel küzdő családtag helyzetének javulása érdekében a család többi tagja, az őt közvetlenül körülvevő családtagok, a gyógyulás támogatása és megtartása érdekében kezdik el a családterápiát. Sokszor ez egy új élethelyzetet teremt, vagy előhoz olyan feszültségeket, konfliktusokat, amelyek szakember bevonásával orvosolhatóak (válás, gyász, szülők újraházasodása). Vannak esetek, amikor pedig egy adott életszakasz problémáival kapcsolatosan tehetetlen egy család (viharos kamaszkor, elakadt leválás). Láthatjuk, hogy milyen sokféle nehézség adódhat egy család életében, nézzük hát meg részletesebben, melyek azok a helyzetek, amikor érdemes a családterapeuta segítségét igénybe venni.
Családterápia igénybevétele megfontolandó:
- ha a családban valamilyen étkezési zavar (bulimia, anorexia) fordul elő,
- ha egy gyerek olyan betegségeket, tüneteket produkál, aminek nincs szervi oka,
- ha egy gyereknek vizelési, székletürítési problémái vannak,
- ha súlyos, rendszeres alvásproblémák adódnak a családban,
- ha a gyereknevelésben olyannyira ellentétes vélemények, értékrendek feszülnek egymásnak a szülők között, hogy akadályozzák a közös nevelést,
- ha egy gyerek iskolai teljesítményében hirtelen romlás áll be,
- ha egy gyerek elszigetelt, nem barátkozik, problémái adódnak a kortárs kapcsolatokkal,
- ha a család olyan veszteségekkel küzd, amelyekkel hosszabb időn keresztül nem tudnak megbírkózni, nem találják a helyes kiutat (gyász, válás),
- ha a szülők úgy érzik a gyerekük kicsúszott a kezükből és nem találják vele a hangot, esetleg kamaszként veszélyes helyzetekbe bonyolódik,
- ha a válás során a családtagok bármelyikében nem várt nehézségek, testi tünetek (tic, bepisilés, evészavar) jelennek meg,
- ha egy családban "új" szülők, "új" testvérek jelennek meg, és ki kell alakítani a mozaikcsalád közös életét,
- ha egy egyszülős családban a szülő és a nagyszülők közötti egymásrautaltság túlzott mértékű konfliktusokat eredményez,
- ha egy egyszülős családban a kamasz gyerek leválása túl drasztikusan történik, vagy egyáltalán nem történik meg,
- ha a testvérkonfliktusok a szülők számára érthetetlenek és kezelhetetlenek,
- ha a gyerekkori testvérkonfliktusokat, a szülőkkel való viszonyt felnőttkorban igény mutatkozik kibeszélni, feldolgozni,
- ha olyan egyéb állandósult konfliktus mutatkozik egy családban, amire visszatérően nincs megoldás,
- ha a fiatal felnőtt leválása a szüleiről elakad,
- ha egy család tagjai hosszabb különélés, külföldi munkavállalás miatt nehezen találnak vissza egymáshoz,
- ha örökbefogadás történik egy családban, és segíteni kell a tágabb család elfogadását,
- ha örökbefogadás történik egy családban, és támogatni kell a saját gyerekkel, vagy nagyobb örökbefogadott gyerekkel a közös élet kialakítását,
- ha bármely családtag elégedetlen a családi élettel, munkamegosztással, szerepekkel, és erre jó volna közös megoldást találni,
- ha olyan jellegű változás vagy döntés készül egy család életében, amelyben támogatásra szorulnak.
Hova fordulhatok?
Amennyiben a szakemberek keresésben segítségre vagy információra van szüksége, a tájékozódást kezdheti a települések és a kerületek Család- és Gyermekjóléti Központjaiban és szolgálatainál vagy a Pedagógiai szakszolgálatoknál.
További kiindulópont lehet a Magyar Családterápiás Egyesület honlapján található szakemberek listája: http://csaladterapia.hu/csaladterapeutat-keres
Ebben a felsorolásban több elnevezéssel is találkozhatunk, mivel a szakemberek, eredeti végzettségüktől függően lehetnek család-pszichoterapeuták, családterapeuták, családi tanácsadók vagy családkonzulensek. Munkájukat mindannyian a Magyar Családterápiás Egyesület által kidolgozott képzési rend szakmai tematikája mentén végzik.
A téma iránt érdeklődők további fontos információkat olvashatnak az alábbi irodalmakban:
Satir, Virginia (1999): A család együttélésének művészete. Coincidencia, Budapest.
Chapman, Gary (2004): Családi összhangzattan (A családi harmónia öt jellemzője), Harmat, Budapest
Chapman, Gary (2004): Gyerekekre hangolva (A gyerekek öt szeretetnyelve), Harmat, Budapest
Füredi János (1989): Családterápiák. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Napier A. Y. (1990.): A törékeny kapcsolat, Animula, Budapest.