Kiknek ajánljuk a párterápiát?
A párterápia indokolt lehet minden felnőtt párkapcsolatban élő embernek, vagyis
- azoknak, akik még csak tervezik az együttélést vagy a házasságot, és bizonytalanságot éreznek saját vagy partnerük elköteleződésében, vagy a közös élet kialakításában,
- azoknak, akik több-kevesebb ideje házastársként, élettársként élnek, és a kapcsolatuk működésében éreznek elégtelenséget, problémát,
- azoknak a válást fontolgató vagy válófélben lévő pároknak, akik jellemzően közös gyermekeik miatt készülnek hosszú távú együttműködésre a válásuk után és ezt szeretnék a leghatékonyabban, legkedvezőbben tenni,
- vagy azoknak, akik egymást elengedve, tüskék és fájdalmas sebek nélkül szeretnének ezután egymás nélkül élni.
A problémák megbeszélése minden helyzetben szükséges, de ehhez előbb ezeket fel is kell ismerni, meg is kell fogalmazni és magunkat, illetve partnerünket képessé kell tenni ennek a befogadására. Ennek a folyamatnak a támogatásában, irányításában tud egy képzett szakember segíteni.
Milyen esetekben javasolt a párterápia?
Párterápia javasolt minden olyan esetben, amikor a partnerek nem tudnak túllépni bizonyos sérelmeken, elakadásokon, nem képesek közösen döntéseket meghozni, nem érzik azt az egymás iránti, korábbi elköteleződésüket, amely átsegítette őket a nehézségeken, ami miatt vágytak egymás társaságára, és szívesen megosztották gondolataikat. Amikor hiába van közös múltjuk, közös gyerekeik, mégsem érzik azt, hogy ez elég lenne a boldogsághoz, és egyre több kérdés merül fel mindkét fél részéről azzal kapcsolatban, hogy mi a következő lépés a kapcsolatuk számára.
Párterápia igénybevétele megfontolandó,
- ha a család veszteségekkel küzd (pl. válás, haláleset, betegség, munkanélküliség),
- ha az első gyerek születése után a partnerek nem találnak vissza egymáshoz,
- ha kapcsolatukat veszélyeztetve érzik egymás családja vagy bármely külső tényező által,
- ha egyikük hosszabb időt távol volt, és kérdés az, hogyan találjanak vissza egymáshoz,
- ha állandósulnak és fokozatosan elmérgesednek, parttalanná válnak a házastársi viták,
- ha egy külső kapcsolat, viszony lép be az egyik partner életébe,
- ha megcsalás történik a kapcsolatban,
- ha egymás eredeti családjával konfliktusos, feszültség teli a kapcsolatuk,
- ha valamelyik fél úgy érzi, partnere ok nélkül féltékeny, vagy túlzott elvárásokat támaszt,
- ha a kapcsolatukat kiüresedettnek érzik, de javítani szeretnének rajta,
- ha elvesztették, vagy meg sem találták még egymáshoz az utat, de nem akarják feladni,
- ha válni szeretnének, és a lehető legjobb megoldást keresik,
- ha nem tudják eldönteni, hogy a továbbiakban együtt maradjanak, vagy szétváljanak,
- ha a párkapcsolatban nehézségek támadtak, melyek akár szexuális jellegűek is lehetnek,
- ha a gyermekvállalással kapcsolatos kérdésekben nem jutnak dűlőre,
- ha gyermeknevelésben nincs egyetértés vagy ezzel kapcsolatban merültek fel kérdések,
- ha a kapcsolatukat meddőség nehezíti,
- ha örökbefogadással kapcsolatosan szeretnének döntést hozni,
- ha bármilyen krízishelyzet nehezíti a kapcsolatot,
- ha a pár egyik tagja pszichoszomatikus betegséggel küzd, ennek a kiegészítő terápiájaként,
- ha valami a pár tagjai közé állt, aminek nem értik az okát, de szeretnének ezen változtatni,
- ha kommunikációs nehézségek, visszatérő meddő viták nehezítik a kapcsolatot,
- ha megijednek attól, hogy már nem vonzóak egymás számára,
- ha magányosnak érzik magukat a párkapcsolatukban,
- ha az egyik fél úgy érzi, nem egyenletes a munkamegosztás, nem kap támogatást partnerétől,
- ha minden kis apróság kapcsán napokig tartó vitákba, veszekedésekbe keverednek,
- ha már nem tudnak egymással magukról, a kapcsolatukról beszélgetni,
- ha a pár egyik vagy mindkét tagja szenvedélyek rabja lesz (munka, szex, játék, alkohol),
- ha korábbi párkapcsolatok rossz tapasztalatait, fájdalmait nem akarják az új kapcsolatba továbbvinni,
- ha különélő gyerekeik és /vagy közös gyerekeik vannak, és nehéz összehangolni a közös életüket.
Hová fordulhatok?
Amennyiben a szakemberek keresésben segítségre vagy információra van szüksége, a tájékozódást kezdheti a települések és a kerületek Család- és Gyermekjóléti Központjaiban és szolgálatainál, vagy a Pedagógiai szakszolgálatoknál.
További kiindulópont lehet a Magyar Családterápiás Egyesület honlapján található szakemberek listája: http://csaladterapia.hu/csaladterapeutat-keres
Ebben a felsorolásban több elnevezéssel is találkozhatunk, mivel a szakemberek, eredeti végzettségüktől függően lehetnek család-pszichoterapeuták, családterapeuták, családi tanácsadók vagy családkonzulensek. Ők párterápiát illetve párkapcsolati konzultációt is folytatnak a családokkal végzett munka mellett. Munkájukat mindannyian a Magyar Családterápiás Egyesület által kidolgozott képzési rend szakmai tematikája mentén végzik.
A téma iránt érdeklődők további fontos információkat olvashatnak az alábbi irodalmakban:
Freeman,Dorothy (1994): Házassági krízisek. Animula, Budapest.
Chapman, Gary (2003): Egymásra hangolva (Az öt szeretet-nyelv a házasságban), Harmat, Budapest
Bognár Gábor, Telkes József (1986): A válás lélektana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Napier A. Y. (1990.): A törékeny kapcsolat, Animula, Budapest.
Vansteenwegen, Alfons - Luyens, Maureen (2011): Pedig szeretjük egymást... Hogyan éljük túl a félrelépést? Ursus Libris, Budapest.